A tenyésztés története

A pumit már a XVII.-XVIII. századtól ismerjük, azonban ekkor még nagyon erősen keveredik a pulival is. A két fajta elkülönítése, szétválasztása nem ment egyik napról a másikra.

Monostori Károly állatorvos, a Magyar Királyi Állatorvosi Főiskolán az állattenyésztés nyilvános rendes tanára, az «Országos Állatvédő-egyesület» igazgató-titkára 1909 januárjában már említést tesz Festetics Samu gróf tenyészetéről, és annak egy példányát fényképen is bemutatja.

A magyar pásztorkutyákat a Budapesti Állatkert segítségével 1914-ben kezdték el rekonstruálni. A munkálatokat Dr. Raitsits Emil vezeti. Gyakorlatilag az ő érdeme, hogy észrevette azt az elsősorban jellegbeli különbséget, ami az ősi puli és a kialakult pumi között fellelhető, s amely tudatos tenyésztéssel rögzíthető és továbbfejleszthető. A pumi első fajtameghatározását is ő adja meg.

A pumit mint önálló fajtát 1920-tól különbözteti meg a szakirodalom. 1920-ban mint a puli dunántúli változata, 1923-ban pedig már önállóan jelenik meg kiállításon. Kiállítója a Magyar Királyi Csendőrkutyatelep (Gödöllő). 1924-ben 130 pumit vezetnek be a Magyar Kutyafajták Törzskönyvébe. A fajta első meghatározó tenyészkanja (az «örökös győztes», ezüstszürke Icig Fickó) is ebben az időben kezdte kiállítási pályafutását. A mellékelt 1928-as fénykép jobb oldalán látható Icig Fickó. Ha ránézünk, megállapíthatjuk, hogy az elmúlt közel nyolcvan évben a pumi külleme sem változott meg nagyon jelentősen. Az akkori sporttenyésztés is a ma elfogadott irányban határozta meg a fajta nemesítésének útját. A standard variációi — ha igazodtak is a kor szelleméhez — mindig igyekeztek megőrizni a Raitsits által meghatározott irányt, azaz a pulitól teljesen elkülönülő küllemű magyar pásztorterrier kitenyésztését. Már az első standard úgy írja le a pumit, hogy a teste négyzetbe írható; a feje megnyúlt, viszonylag keskeny; a füle felálló; farka magasan tűzött, határozottan felfelé induló és ágyékra kunkorodó; szőrzete középhosszú, bozontos és nem nemezesedő. A jelenlegi standard főbb jellemzőiben megegyezik a korábbiakkal. S ez így van rendjén… 1928-ban négy tenyésztelep ismert: az «Állatkerti», a «Hortobágy», a «Délibáb» és a «Zsennyei».

A fajta meghatározáshoz a harmincas évektől már Dr. Anghi Csaba Gejza is hozzájárul, aki Dr. Raitsits Emillel együtt munkálkodik, és annak 1934-ben bekövetkezett halála után továbbfolytatja azt a munkát, amit Raitsits elkezdett. A pumi első tudományos standardja Abonyi–Anghi–Müller néven jelenik meg, amit 1935-ben fogad el az MKT, s amelyiket Anghi Csaba 1936-ban a «A magyar pásztorkutyák és a külföldi rokonfajták» című könyvében publikálja. Ugyanebben az évben fogadja el a standardot az FCI és jegyzi be 56. szám alatt.

A II. világháború sok más tevékenység mellett a kutyatenyésztést is háttérbe szorította. Jellemző adat, hogy a világháború az ország kutyaállományát hárommillióról egymillió-kétszázezerre csökkentette. A visszaesés alól sajnos a magyar fajták sem voltak kivételek. Legértékesebb tenyészanyagunk jelentős része is odaveszett. Az ország újjáépítése után az 1950-es évek közepére tehető a pumitenyésztés napjainkban is tartó új korszaka.

Az ötvenes évek második felének, a hatvanas évek elejének számottevő tenyészetei az ország három földrajzi részén helyezkednek el: Észak-Nyugat-Magyarország, elsősorban a Bakony (Porvai, Pápai, Gyömörei, Bakonycsemei); Miskolc (Avasi); valamint Budapest és vonzáskörzete (Péceli).

Az erre a korszakra jellemző tenyészetek döntő többségükben az első pumikat a pusztákról, pásztoroktól szerzik be, valamint az így kialakuló tenyészetek egymás közötti fedeztetéseiből.

A felsorolt tenyészeteken kívül érdemes bemutatni egy kant is, aki a mai pumi fenotípusára is hatással van. Az első sokat használt fedezőkan Ábrahám István miskolci kutyatulajdonos pumi kanja, örökös győztes MUKI (307/B). A legtöbb későbbi fedezőkanban megtalálható.

Ezek a tenyészetek az ötvenes évek végét, a hatvanas évek legelejét jellemzik. Illetve ide még három tenyészetet kell sorolnunk, ezek a hatvanas évek elején indultak, de jelentőségük meghatározó. Tevékenységük a 70-es évek elejéig, közepéig átnyúlik. Ezek név szerint: a PILISI, a BULCSUFALVI és a CSILLEBÉRCI kennelek.

Sajátos szerepet játszik a hazai pumitenyésztésben a Kutyavári kennel, amely Várady György és felesége, érdligeti tenyésztők nevéhez kötődik. Ez a tenyészet az, amely átmenetet képez a fent leírt három kennel és a hetvenes-nyolcvanas évek három nagy tenyészete között.

A KUTYAVÁRI kennel alapjait Bulcsufalvi Suba (462) és a hozzápárosított Porvai Bogár (392), valamint Csillebérci Gazsi Rocco (534) képezi. A Porvai Bogár és Bulcsufalvi Suba párosításból 1969 június 13-án született Kutyavári Andris (549/69) kan és Kutyavári Apró (546/69) szuka megmarad a tenyészetnél, és mint tenyészszuka és fedezőkan alakítják azt. A már említett két kanon kívül e tenyészetben még Csillebérci Holló Berci (574) kétszer, és Dugóvári Bogáncs (737/72) egyszer kerül bevonásra. A kennelnél Bulcsufalvi Subán kívül már csak saját tenyésztésű szukákat fedeztetnek: Kutyavári Apró háromszor, Kutyavári Formás (971/75), Kutyavári Hékás (608/70), Kutyavári Merész Marcsa (661/71), Kutyavári Okos (694/72) kétszer-kétszer, valamint Kutyavári Ostor (695/72), Kutyavári Mézes Madzag (662/71), Kutyavári Suba (714/73), Kutyavári Varkocs (766/73) és Kutyavári Álnok (827/74) egyszer-egyszer. A Kutyavári tenyészetből 22 kan és 25 szuka kerül a pumitenyésztésbe.

És most jutottunk el a hazai pumitenyésztés új korszakához, amely a 70-es, a 80-as és a 90-es évek legelejét meghatározza. Ez a három tenyészet, amelyekre a jelen pumitenyésztése épül: a MOCSKOS, a SZIKI és a SZÉPVÍZÉR PUSZTAI kennel.

1969-ben indul a MOCSKOS tenyészet. A véletlen segíti hozzá a könyvtár- és néprajzszakos házaspárt, Katona Viktort és feleségét, valamint a pumis társadalmat ahhoz, hogy ez így legyen. Egy jugoszláv ismerősük kérésére keresnek pulit, hogy a kellő papírokkal felszerelve költöztessék új hazájába. Így kerül Tiszalucról Bogáncs a Katona házaspárhoz. Bogáncs végül is «pesti fiú» marad, mert mire a szükséges iratok összejönnek, az is kiderül, hogy a pulinak hitt kölyök pumit takar. Ily módon lesz Bogáncs a szintén tiszaluci Mókával egy népes és sikerekben gazdag nemzetség megalapítója. Kettőjük párosításából 1969. december 7-én született az első Mocskos-alom: Mocskos Boxos (600/69), Mocskos Kócos (636/69) és Mocskos Kópé. Móka mellett a tenyésztésben megjelenik Mocskos Kócos is.

Mocskos Kócos és egy Kutyavári kan, Kutyavári Emír Bitang (619) párosításából született 1971. július 17-én az első «A» betűs, és jól sikerült alom. Érdemes őket név szerint is megemlíteni: Mocskos Átok, Mocskos Avar (671/71) kanok és Mocskos Apró, Mocskos Ancsa (633/71), Mocskos Angyal (664/71) szukák. Ebből az alomból került ki az első interchampion pumi: Mocskos Angyal — igaz, csak egy «orrhosszal» előzte meg Mocskos Ancsát, aki szintén az interchampionátusig viszi. Ez az az alom, melyről dr.Ócsag Imre is elismeréssel szól. Ez adta meg az utosó lökést a Katona házaspárnak, hogy végleg elkötelezzék magukat a pumi tenyésztése mellett. Két idegen kan (Csillebérci Gazsi Rocco és Kutyavári Andris) bevonása után Katonáék teljes egészében saját tenyésztésű kutyákkal tenyésztettek. Kivétel erősíti a szabályt alapon 1979-ben Szépvízér Pusztai vér is kerül a tenyésztésbe (átvesznek egy Szépvízér Pusztai Cili (1022/77) almot). A jól irányított vonaltenyésztés eredményeként a Mocskos kutyákban stabilizálódott a terrieres fejforma, törzs és kiállás, valamint az erős és tincses szőrzet. A Mocskos kutyák egységesek, «távolról is felismerhetők». A Mocskos tenyészetben több száz pumi lát napvilágot. Nagyon sok interchampion kutya kerül ki innen (Mocskos Angyal, Mocskos Ancsa, Mocskos Dugó-Dajka (701/72), Mocskos Dugó-Dani (704/72), Mocskos Dugó-Darázs (700/72), Mocskos Fáni (799/74), Mocskos Göndör (835/74), Mocskos Jakab (889/75), Mocskos Iciri-Piciri (1452/83)).

A Mocskos kennel nem csak határainkon belül, de azon túl is ismert. Innen kerültek ki az első pumik külföldre. Mocskos kutyák megtalalhatóak az Egyesült Államokban, Németországban, Hollandiában, Belgiumban, Ausztriában és Finnországban. Katona Viktor az első aranykoszorús mestertenyésztő.

SZIKI tenyészet — ez az a kennel, amely nem a már meglévő tenyészetekből vásárolt vagy szerzett kutyákra, hanem teljes egészében a pusztáról behozott és törzskönyvezett pumikra és az így kialakult saját tenyésztésre épít.

A szintén aranykoszorús, debreceni Polgáry István és felesége a hetvenes évek legelején kezdi a fajtát tenyészteni. Közel 400 pumi lát náluk napvilágot. Minden igyekezetük arra irányul, hogy ezt a magyar fajtát megmentsék a kipusztulástól. Mit is tettek a fajta megmentése érdekében? Járták a Hortobágyot és a környező pusztákat, keresték a jó kutyákat mindenfelé, hogy az arra érdemes egyedeket a tenyésztésbe bevonhassák.

A Sziki kennel apapjait a Bojtár (355/B) és Mókus (618/B) páros rakja le az 1971 június 8-án született alommal, melyből a továbbiakban két szukának, Sziki Csöpinek (633/71) és Sziki Pufinak (634/71) jelentős szerep jut. A két saját tenyésztésű szukához kerül párként az 1971 november 16-án született Szatmáritelki Filkó (721/71/B). További meghatározó kanok: Sziki Csillag (790/73), Sziki Józan (986/76), Sziki Cimbora (1161/80), Sziki Juhász (1271), Sziki Inas (1713/85), Sziki Lompos (1732/85), Sziki Orkán (1810/86), majd a kilencvenes évek legelején bevont Havaspusztai Kenéz (40/87). A tenyésztésbe bevont szukák a már említetteken kívül: Sziki Bogáncs (777/73), Sziki Bogár (779/73), Sziki Lurkó Lujza (983/76), Sziki Kacér, Sziki Panka (1038/77), Sziki Aszu (1139/78), Sziki Elza (1216/80), Sziki Elli, Sziki Kócos (1299/81), Sziki Pergő (1394/84), Sziki Boglárka (1545/84), Sziki Dóra (1635/85), Sziki Tücsök (1893/86) és Rezes Cukor Cukrász (989/76).

Az ország szinte minden pontján találhatunk Sziki kutyát, de megtalálhatóak határainkon túl (lásd pl. Sziki Ijjász SF 256357/76, Finnország) is.

A Hegedűs Lajos nevével fémjelzett SZÉPVÍZÉR PUSZTAI kennel a hetvenes évek közepén indul. Első kutyái a Sziki kennelből Sziki Erőd Cigány (811/74) kan és a Kutyavári kennel két szukája: Kutyavári Csupor Csöpi (861/74) és Kutyavári Dollár (862/74). Ezek párosításából születnek az első Szépvízér Pusztai kutyák: Szépvízér Pusztai Ancsa (944/76) és Szépvízér Pusztai Amigó (949/76) szukák és Szépvízér Pusztai Ingó kan.

Volt úgy, hogy Hegedűs Lajos 15-20 nyolc-kilenchónapos kölyköt is magánál tartott, hogy ellenőrizhesse, milyenek is lesznek. A szelekció komoly szerepet játszott tenyészetében. Sokszor törzskönyv nélkül helyezett ki kutyákat, és igyekezett a nem túl jól sikerült egyedeket a tenyésztésből kivonni. A szelekció eredményeként a hetvenes évek végétől folyamatosan kitűnő kutyák kerülnek ki a tenyészetből. Jól választ, amikor fedezőkannak megszerzi Csillebérci Aku Cigányt, aki sok dicsőséget hoz tenyésztőjének és tulajdonosának is. Egészen az interchampionátusig viszi. Cigánynak köszönhető elsősorban, hogy a Szépvízér Pusztai kutyák örökítik az elegáns megjelenésen túl a kitűnő temperamentumot is. Hegedűs Lajos nem zárkózik be. Próbál nyitni más tenyészetek irányába is. Igy kerül a Szépvízér Pusztai vonalba Sziki kutya (Sziki Erőd Cigány, Sziki Guszti (1716)), Mocskos vér (Mocskos Dundi (1251/81)), Csillebérci (Csillebérci Aku Cigány, Csillebérci Morzsa Buksi (581)) és Kőteleki pumi (Kőteleki Gesztenyés Álmos (1089/78)) is. A Szépvízér Pusztai tenyészetből több magyar champion (Szépvízér Pusztai Kócos (1445/83), Szépvízér Pusztai Zsombor Dani (140/87)) és interchampion (Szépvízér Pusztai Duna Bogár (1279/81), Szépvízér Pusztai Gyuri (1403/83)) kerül ki. Munkája elismeréséül Hegedűs Lajos aranykoszorús mestertenyésztő címet kap.

1996-2005 © Länger György